A sok mosoly és jókedv
csak álca,
ne nézz szemeimbe,
fájdalmad, fájna.
Mit merni hagyott az élet,
néha kínoz,
néha éltet...
Ilyen az ember,
lelkét egekben látná,
de tenni semmit nem mer,
mert fél...
Fél, hogy visszazuhan,
vagy lépteiben
csapdához ér.
A sok mosoly és jókedv
csak álca,
nem látod, nem tudod,
mi van utána,
hogy a szív, mely
szeretni mert
elhagyott magányában
megtörve keresi Istent.
Vác, 2015. október 28.