Válóczy Szilvia: Úton
2015. július 01. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Úton

Suhan a táj. Aranykalász integet melletted, ahogy a poros úton haladsz négykerekű masináddal. Csend van szívedben és béke. Mosoly az arcodon. A szemeidbe szökő őszi napsugár sudáran kényeztet. Hagyod, had élessze fel benned a szunnyadó boldogságot. Oly sűrű ez a nyugalom és a természet vad, de egyben melankólikus közelsége. Amerre szem ellát, búzamező lélegzi a napot. Szél kócolta messzeség tárja szelíd karjait feléd. Vissza nem térő pillanat ez az ismeretlen. S ahogy haladsz előre, a múltad összezárul mögötted. Sírni is elfelejt ebben a csodálatos teljességben, mert végre azt érzed, tiéd a világ.

Veresegyház, 2014. szeptember 28.

matra2005_011.jpg

süti beállítások módosítása