Ha haza utazik a lét
feltörő fellegeken
hátra hagyva minden
nehéz elképzelést,
ne sajnáld az időt, mely kevés,
hisz a béke már régen révbe ért,
s míg könnyeidet számolva
imákat beszélsz,
a láthatatlan térből szárnyak
féltő suhogása becéz.
Emlékezz és ünnepelj,
vedd fel a legszebb, fehér ruhádat,
haza utazik a lét, de előtte még
ölelésbe fonja aurádat,
hogy éreztesse mennyire szeret,
nyugalomba ringatja
elárvult testedet.

Vác, 2017. február 16.