Válóczy Szilvia: Angyalváros
2015. november 29. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Angyalváros

Szerettem a hosszú, reggeli sétákat. Amikor a nap épp bontogatta sugarait, s a város nagy része még édesdeden igazgatja feje alatt párnáját, én akkor kezdtem meg komótos utamat az öreg utakon, s gyakran nagy mosolyokat eresztettem ajkaimról, kísérőim láttán. Mintha minden léptem…

Válóczy Szilvia: Mérce
2015. július 01. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Mérce

Isten egyforma mércével mér. Egyedül az ember az, aki különbséget akar tenni... Folyton viszonyítunk, mert nem akarjuk elfogadni, hogy az a másik ember is ugyanolyan. A különcség azonban legfeljebb irígységet szül az emberek szemében, mert nehéz elviselni, ha a másik szebb, okosabb…

Válóczy Szilvia: Úton
2015. július 01. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Úton

Suhan a táj. Aranykalász integet melletted, ahogy a poros úton haladsz négykerekű masináddal. Csend van szívedben és béke. Mosoly az arcodon. A szemeidbe szökő őszi napsugár sudáran kényeztet. Hagyod, had élessze fel benned a szunnyadó boldogságot. Oly sűrű ez a nyugalom és a…

süti beállítások módosítása