Sokra vitted...szívem büszkeséggel telve.Mennyi gond a hátad mögött,erőd mégis vív felette.Tán nem szerencsén múlott,inkább jól végzett munkán,diadalra vitt neved győzhosszanti, rögös útján.
Veresegyház, 2013. május 20.
Válóczy Szilvia: Könnyes lét
(Komáromi János: Bolond szív c. versére)
Könnyes szemben a létoly homályos, sötétsoha nem engedtedkezem eresztetted
Nyílnak még virágokszínes lesz világods fejed felett az égmég mindig olyan kék
Barna szemben a könnyimát esd odafönnmúltadban lépkedemféltelek…
Válóczy Szilvia: Tömegben
(Ajánlás: Komáromi János költőnek)
Hangod alig hallom,mosolyodban az őszhuny szemet a gondok felett.
Lépteid lassan járnakminden mozdulatodbanszíved dallama kíséri az eget.
Nem várt vallomásmely gyorsan megölelthasítja ódon füledben a hitet.
Szemed már nem lát,csak lábaid…
Válóczy Szilvia: Néha szomorú a szív
(Ajánlás: Komáromi János költőnek)
Néha rögös a nagy út.Néha lelked félve fut.Néha kicsit még elbuksz,hogy megértsd majd hová jutsz.
Néha szomorú a szív.Néha megkeres a kín.Néha kell egy kis bánat,hogy megtaláld önmagad.
Néha elhagynád a tested.Néha szelnéd az…
Válóczy Szilvia: Könnyek lettek
(Komáromi János “Nem tintával” c. versére)
Odakinn a hideg szélben rejtett kincsed ül szívedben ott, hol álmodott a tűz sajgott vágyakat kívánva űz zárt ketrecéből a lelked lassú táncban szenved áldott szavakért könyörög az éj nincs válasz, csak a remény.
Még a semmi…
Válóczy Szilvia: Akkor
(Komáromi János “Mikor” c. versére)
Néha
hűs cseppek oltó hadát érzem,homályos arcomba hullott perceket,mik általam sebzett szívemig égnek,patakokból hullanak dobogva,itatott bőrömön barázdákba érnek.
Egykor
derűs mosoly hagyta el arcomat,ábrándok hitt élete…