Válóczy Szilvia: Éppen húsz éve...
2015. december 13. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Éppen húsz éve...

Éppen húsz éve volt,mikor szárnyra kelt szavaim egekbe szálltak,mert hírem volt e hatalmas világnak.Igazságba burkolt lágy rezdülések…Isten fogta a kezem, míg betűim vetültek.Fehér papíromra varázsolt sorok…Mindig azt írtam, amit sugalltak az Angyalok.Éppen húsz éve…

Válóczy Szilvia: Fájdalom
2015. március 14. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Fájdalom

Az életben sok csalódás ér,s neked tűrnöd kell még,hiába csordul szívedből vér,a fájdalom nem törik szét. Anyaga kemény, mint a gyémánt,nincs hatalmad felette,szívedbe barázdákat szánt,súlyos kínok közepette. Egyetlen orvosság számít,s az sebed begyógyítja:a múló…

Válóczy Szilvia: Háború
2015. március 14. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Háború

Véres szívek,ordítva égnek,a puszta valóságfáj a létnek. Féktelen lelkekhangjai remegnek,nincs nyugodt perc,mi pihenni késztet. Vörös napkoronavakít az égen,nincs senki,aki áldást kérjen. Mindenki fél,mert védelem kevés,az öldöklés kínja lép,s nincs menekvés. 1995.,…

Válóczy Szilvia: Alkony
2015. március 13. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Alkony

Narancsló tűzgömbaz égen lebukni látszik.El-eltűnvea sötét ködökbeegy madár cikázik. Buja szél táncola fák között.Meg-megállvalóg az eső lába,egy felhő hasa megtörött. Csukott szirmoka sötétzöld fűben.Ki-kigyúlvanéhány csillag hatalmamessze szikrázik az égben. Szende…

süti beállítások módosítása