Biztonságom, gyengéd ölelésed,
mely mindig puhán betakar,
amint lelkem testedhez bújva
boldoggá lenni akar,
és karjaid melegéből az átható nyugalom,
csodával tölti lényem
és én hagyom.
Lélegzeted, éltető lényegem,
erős szorításodban maradni
alélva, érzékenyen,
ahogyan az éppen elalvó, apró gyermek,
ölelésedben,
álmunkra ébredek.
Mily boldog ez a perc...
Benne meghittséged ringat...
Ez a legnagyobb kincs,
mit két szív egymásnak adhat!
Veresegyház, 2017. december 8.
