Az én bírám az Isten,s e földön ember nincsenki átvehetné szerepét.Nevethet bárki rajtam,suttoghat bárki halkan,ki nem érzi az ég erejét. Ezerarcú mosoly az édenmikor éjsötétből hajnalodik,boldogság városban boldogok,mert ott az Isten lakik. Az én bírám az Isten,ártani ki…

Szívembe költözött tüzedvilágítja lelkem,mert fényed némaságábanszeretve lettem,és mikor leszállt az éjs betöltötte a világ tereit,én láttam az utat,s a Föld lüktető ereit,mert bennem fényedvigyázta gondomat,sötétben is láttammosolygós arcodat,s éreztem, ahogy a hitkaron…

Miért adott az Isten vágyakat?Hisz a szerelem elég...Miért hagyta, hogy az észletörje a szárnyakat?Nélküle repülni nehéz...Miért adott kitartást,ha a szerelem örök?Miért engedte a léleknekhogy hibázzon?Most könyörög...Csorbult ez a világ,mert Isten magára hagyta.Csorbult…

Szirtek közt szálló lelkemfogadd be Istenem,messziről ért keservemkísérve kering bennem.Bár elhagyhatnám, bár elmondhatnám,mi testemben fájva fáj.Bár vigasztalnál,bár eltörölnéd,mi gondjaimban régen vár. Teremts körém fény világot,szívedből kúszó, tiszta álmot,hadd…

A szeretet örök. Azt az ember születése óta hordozza magában s csak rajta áll, hogy milyen szintre helyezi az életében. Ha túl mélyre ássa, sivár környezete, melyet maga köré teremtett elgyengíti, de ha előtérbe helyezi minden mással szemben, akkor biztonságot adó erő kelti…

Amikor a lélekbőlfeltör a szeretet,te már nem kereseda várt szavakat,csak hallgatagadod át magadata létnek.Veresegyház, 2011. június 23.  

Nem vagyok sehol,hol azok vannak,kik sosem szegülnek ellen.Harcba temetem arcomat,és lőn magam vagyok,magam sanyarú ellene. Káromban rabként ocsúdokfel, s alá járva kémlelema Mennyt, s könnyezvetörölgetem lábadozó szívem. Vétkeztem, Uram! De ne vedd le rólam kezed!Adj még több…

(Ajánlás: Válóczy Józsefné sz. Czirer Máriának) Menni kell,ha hív az ég,elfeledni rosszat,s egy békényi térben állvamagas égre kélniszállva,Jézus szívéhez érni,Mennyben megnyugodni,mit szárnyaikkal tartanakvalós Angyalok,kicsik és nagyok,kik örvendezve lépnekgondolatnyi képek közé,hisz Isten szeret…

(Válóczy Józsefné sz. Czirer Máriánakutolsó órájában) Drága IstenemUra Mennynek, földnek,adj helyet szívedenegy szegény léleknek. Hosszú életemutadként jártam,nem volt más célom,csak jó e világban. Sokat megéltem,többet is szenvedtem,de minden gondomaterővel…

Ne szomorkodj!Talán könnyem az,mely megriaszt… Most csak létezésem gyengítilelkemben az ERŐ-t.Te mindig is tudtad,hogy annyi van.Én meg alig.És látod…Szomorkodom… Már kezdetektől fogvaholt ügyért vetekedtem,De az vetett engemáta palánkon.Nem szép tőle…Igaz?Hitem vitt…

Megfolyt a csend,levegőtlen tüdőm homályban lélegez.Valamikor szeretni tanultam,de most sírt ások könnyeimhez.Mély az árok,mit tenyerembe vájokaz elűzött vétkekért,s közben imában köszönöm Istennek,hogy szeretve véd. Veresegyház, 2009. március 27.

Némán járt utcák,a fény sem boldogít.Ordítva üzen a szív:Miért adtál ennyi kínt?Istenem… Szólnak a harangok,magányba űz a félelem.Hitté csorog az ég,ellened is vétettemIstenem… Messzi sarkon ott kuporoga nem várt kétkedés,teherként vonaglik a csendátölel a…

Nem jól kértem,nem kértem eléggé.A sors azt tette,mit tennie kellett,mi pedig elmentünk egymás mellettszótlanul…Átkozott szív!Miért nem vagy elég?Miért kell úgy fájnod,ha nincs már, ki véda gondoktól,a fájdalmaktól,a világtól…Milyen út ez?Hová vezet?Hová lett a hitem?Hol…

Kérlek, Angyalom... Vigyázz Reá!Rám most nem kell...Jól vagyok!Semmi nem érhet,ugye megérted,hogy ezt kérem?Vigyázz Reá!Csak Ő Reá...Mert oltalmadra vágy.Ha nem is érti,s nem is kéri,szívem kísérinap, mint nap.Harcba száll saját magával,ha lelke erőre kapáltalad...Ezért…

Az én Istenem ugyanaz az Isten,ki a Te lelked őrzi.Ugyanúgy ítél, ugyanúgy szeret,határtalan és mindenek felett. Az én Istenem ugyanaz az Isten,ki fiát adta értünk,emberré vétetett, szabaddá tétetett,határtalan és mindenek felett. Az én Istenem ugyanaz az Isten,ki megbocsát, ha…

És megnyugszanak a napok terhei,csenddé válik minden zaj,megnyugszanak a harag hullámai,szelídséggé omlik az önző kívánalom,márvánnyá fakul az öntörvényű kín,s elalszik a lázban féktelen megvetés. És akkor a szeretet magvai kelnek…Rabláncot tör a könnyű mosoly,bús…

Felvirrad, s a tengernyi apró parázsszerteszáll az égben,világot körbefont látomástereket renget a messzeségben,s felolvadnak a jeges szívek,mert velünk az Isten! Megérkezik a déli szél, vele jő az élet, bódító tavasz szentségébeangyalok könnyei lépnek,öröm hírnökeiként…

Én Édes Istenem!Kérlek, adj erőt...Add, hogy lelkem megnyugodjon,add, hogy bennem fényed gyúljon. Én Édes Istenem!Kérlek, segíts meg...Adj reményt, mely kitart vélem,adj alázatot, mely megtart ébren. Én Édes Istenem!Kérlek, ne hagyj veszni…Adj önzetlenséget, hogy adni…

Hazatérek-e valahavirágos kertedbe?Meglátom-e valahaszívem a szemedbe? Érzem-e egyszer ishogy igaz ez az élet?Lesz-e ezerszer is,hogy él, ami éltet? Hazatérek-e valahahozzád én Istenem?Megbocsátod-e, haújra nehéz a szívem? Veresegyház, 2005. február 13.