(Kasza Béla költőnek)

Lélegző fűszálak selymes érintése
feje alatt vánkos.
Messzire van még a város,
de lépteiből fáradtság búvik,
kit elnyűtt lábai hosszú útra vitt.
És pihenne, csak pihenne még,
hisz erejéből fogytán a lég.
Fényesen szelídül tájára az ég
de indulnia kell, mennie...
...míg meg nem találja
szép szerelmesét.

Veresegyház, 2012. október 7.