Csókolj Kicsim,
imádom, ahogy összeér a szánk,
ez a hirtelen jött izgalom
valami édes igézetbe ránt.
Puha tenyereink között
lüktet lélegzetünk,
nincs most gondolat,
az idő magasba repült.
Csókolj Kicsim,
finom ízed nyelvem alatt olvad,
ahogy mámorító mohóságomból
hűs mohóságod fakad.
Kábultan iszom lényednek
minden szegletét,
megbabonáz, ahogy megélem
lelked gyengédét.
Vác, 2021. 09. 03.
