Ősszel a játszón tiszta zafírfényű égbolt alatt
két kicsi gyermek fák arany árnyékai közt szalad.
A kíváncsi Lucát minden érdekli, mindent felfedez,
öccse, Levi egy játékmotorral a nyomában héderez.

Jönnek kis barátok, fürgén futkosnak az óvodai járón,
ki cukrot és csokit osztogat, az lesz az én jó pajtásom.
Apró szájacskákban mennyire édes ez a boldog pillanat,
Levi még teker rá egy párat, a hintaló is még várhat.

Nézzétek, diók lapulnak avar alatt a még zöldellő fűben!
Én is kérek! - Ott a csodálkozás a kérlelő Luca szívében.
Levike alig két évesen már nagyban tanulja a szavakat,
ő már tudja, hol találja a levelek közé bújt magvakat.

Gyerekek irány a csúszda! Az ám a legjobb szórakozás!
Színes játékok közt csúszni-mászni kaland, ez nem vitás.
Orsi és Zoli papa fürkészve felügyeli a gyerekcsapatot,
Húz a lendület és ki-ki hasalva siklik csúszdán egy nagyot.

Ősszel Kisnémedi csendes utcájában üde gyermekzsivaj kacag,
köztük a két kicsi gyermek estig a nagy játszón marad.
Végül kiadós sétával búcsúznak e csodálatos naptól,
Levi és Luca lelke békés a játszi fáradtságtól.

Vác, 2022.11.16