Válóczy Szilvia: Egymásnak teremtve
2020. január 24. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Egymásnak teremtve

Amikor gyenge vagyok, Te erősés felemelsz magadhoz,akár Isten az elesetteket.Amikor lelkem fázik, Te tűz vagy,felmelegítesz és szeretetértvágyó szívemnek adod törődésedet.Segítesz átlépnem az álmok szőttepuha energiákon, és kézen fogva vezetszaz élet merengő sodrain.És vigyázol reám, ahogyan én…

Válóczy Szilvia: Csodám
2020. január 24. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Csodám

Reád nézek, olyan vagy,akár egy sudár jegenyefa,kinek árnyék öle szívem gazdagát teremti.Az én Fám, ki szent és sérthetetlen,telve a legnagyobb jósággal.Szelíden hajolsz lelkemremegvigyázod minden nappalom,és minden éjszakám.Reám borítod szeretett lényeged,hogy Erdőm nyílva ébredezzen.Csodaként…

Válóczy Szilvia: Léptek
2018. július 14. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Léptek

Ismeretlen utcákat járok,visznek előre lábaim,túl zajos a tér, de körbeölelnek álmaim:egy varázslatos világ,hol féltő szerelmed karolva fog át,s mit még nem láttam soha,az egy szomorú szívnek méltó otthona.Lábaim lassú lépteinek zajaelvisz… tudom, elvisz majd oda. Veresegyház, 2018. július 12.

Válóczy Szilvia: Szeretlek
2017. december 17. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Szeretlek

Bízom abban, hogy jól vagyés jól telnek napjaid,mint tudod bennem szavak törtek,s az van, ami adatik:némi öröm, miközbenfinom étek éri számat,és megbánt percek, mikénthozhatom helyre hibámat,hisz mind tévedünk,amikor valami, valamifájdalmasban hiszünk. Tudom jól, gyakran ott rontom el,mikor az időt…

Válóczy Szilvia: Ölelésedben
2017. december 08. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Ölelésedben

Biztonságom, gyengéd ölelésed,mely mindig puhán betakar,amint lelkem testedhez bújvaboldoggá lenni akar,és karjaid melegéből az átható nyugalom,csodával tölti lényemés én hagyom. Lélegzeted, éltető lényegem,erős szorításodban maradnialélva, érzékenyen,ahogyan az éppen elalvó, apró…

Válóczy Szilvia: Érted élve
2017. július 10. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Érted élve

Az én szemeim e világbancsak téged látnak,utat kereső lábaim,ha tőled messze is járnak,féltésem és szívem boldogsága csak érted él,szerelmedtől kapott teljességem hatalmasabb mindennél. Az én szavaim e világrólcsak néked szólnak,és misztikus érintése vanlelkemből minden szónak,mit türelmes…

Válóczy Szilvia: Hiszem
2017. július 07. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Hiszem

Hiszem, hogy a szép érzések kimondásával a lélek ereje nő. Hiszem, hogy szerelmünk kiteljesedéséhez van még idő.Hiszem, hogy ha szomorú vagy, fel tudlak vidítani.Hiszem, hogy a fájdalom megélése közben is tudok még adni. Hiszem, hogy a mély völgyből csak felfelé vezet az út.Hiszem, hogy bármely…

Válóczy Szilvia: Új utakon
2017. június 30. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Új utakon

Emlékezek majd mindig erre a napra,amikor kint az Öreg tó partjána zöld nádasok előtt, féltésselnéztük az égboltot festő víztükröt.Épp ború takarta a napot,de fénye néha átszököttés kissé nehéz szívvel, de bizakodvavártuk az eljövendő időt,hogy megnyugodjunk egymás karjaibafontuk szerelmünkből az…

Válóczy Szilvia: Csak
2017. június 27. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Csak

Csak boldogságra vágyunk,csak túlélni próbálunk,csak átlépünk a korlátokoncsak virrasztunk hajnalokon. Csak hűségesen teremtünk.Ha Isten velünk, ki ellenünk?Csak csendben értünk meg másokat,csak mezőn szedünk virágokat. Csak sétálunk a sírok között,csak elbújunk a nagy fák mögött,csak örömünk…

Válóczy Szilvia: Csak nézlek...
2017. június 25. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Csak nézlek...

Csak nézlek... Lényed gyönyörűsége oly átható,tekinteted szeretet ajándékától való,és a benne élő gyengédség mindig elrabolja szívem,szemeidben égő vágylángod élteti makrancos lelkem. Csak nézlek... Nekem te vagy a világ,hozzád, neked érkeztem e Földrehosszú útjaimon át,és megtalálva letteméleted…

Válóczy Szilvia: Kincsed olyan
2017. június 21. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Kincsed olyan

Kincsed olyan, akár a tavasz zsibongása,amikor érzi jelenléted, s látja lépteid,nem tarthatja őt vissza sem szó, sem falak.Csak téged lát, s karjaidba rohan, akár az idő,amely elfelejtett tovább haladni.Mint friss zápor zuhogása, úgy rajongfeltűnt látványodért.Olyan akkor, mint kit Isten ragyogva…

süti beállítások módosítása