(Albert Samain:
Meghitt muzsika c. vers hatására)

Ön fél! Ne tegye!
Remegő keze
gyengédséggel telve.
Tudom, szavaiban a csend
magyarázhatatlan rendje
a mának,
mert Isten, nyugalmat rendelt Magának.

Ne féljen, kérem…
Azt a csókot, mit kapott éppen,
ajkairól visszakérem,
mert Önnel érezni a végtelent
mámor,
nyilával találta el szívem Ámor.

Látja? Most én félek…
Barna szemeimben
léleknyi fény lett
tekintete által…
Érzi?! Érezze,
e fehér mindenségben,
szerelmünk hogyan szárnyal!

Ajánlás Kovács László alezredesnek

Veresegyház, 2009. augusztus 23.