Mit elvett a múlt,
azért harcol az igaz ember,
szabad akar lenni,
nem rab, ki semmit nem mer.
Könyvek ezt nem őrzik oly tisztán,
mint azok a rég megsárgult lapok,
mit átírtak a történelmet mímelő,
igaztalan hangok.
A magyar szív magába rejti
keserédes szavait,
de szabadon akarja énekelni
tiszta hagyományait,
hogy hazájában
magáénak érzi az egyetlen Istent,
és minden jó és rossz
ami most történik itt lent
szent marad Jézus vére által,
és a magyar szellem kokárdával
adóz a hazájáért,
harcoló hőseinek
megmaradt emlékeiért.
Lobogó zászlajának bíbora vér,
mely maga az élet,
a hűség és áldás hófehér hite lett,
és reménye, a smaragdzöld ígéret,
a Kárpátok bölcsőjébe írt örökség:
a testvéri szeretet.

Veresegyház, 2016. március 15.