Tükörbe nézek és látlak
pír arcodon mosoly nyílik,
akár egy rózsa,
harmattá szelídül csókod,
amint társadra vetül
a szerelmes szóra.

Szemeidben ott az igazság,
tenger mélységével
a jóság fénytáncát járja,
mondd ki a szavak súlyát,
hogy megálljon a földön
most minden óra.

Csak pillanat van, ami van.
Tsss… Látod, hallod, érzed,
amit megtapasztalsz?
E titkos világ kegyeltje vagy,
mert a „vagyok, aki vagyok”
dalra fakaszt.

A teremtett valóságból
szíved gondozott kertjében
életed virágai nyílnak,
többé nincs helye
megismert lényed létében
a szomorúságnak.

Élj! Élj! Élj! Szeresd a lelkedet,
a szellemedet és a testedet,
nézz tükrödbe bátran,
mert az út, amit bejársz
önmagad megismerése
hibátlan.

Fót, 2022. 11. 16.