Szeretlek Apa,
ezt tán sosem mondtam még így el neked,
sok év követte egymást,
ami túl gyorsan eltelt
és én nem mondtam, amit szívem
mindig is mondani akart,
mert a ...
Válóczy Szilvia: Csalogány
Szürke kis madár,
ide-oda ágra száll,
csivitel, csít, csacsog,
rebbent szárnya suhog.
Zöldbe búvik reppenőn,
édes a hangja az erdőn,
messzire hallik, s vidám
a ...
Válóczy Szilvia: Gyermekeim jóságáról
Amit teremtettem, az éltet:
csillogó szempárakból ragyogásokat,
gyermekeim öröklángú jóságából
színes boldogság fakad,
a szereteté, mely mindent elsöpörve ad.
...
Válóczy Szilvia: Zsóka sétálni megy
Zsóka, móka, kis leányka
kalandvágyó kedve táján,
kis kutyáját karon fogva
áttekert a lábam szárán.
Húzva-nyúzva, tolva-vonva
kéri-méri fáradtságom,
eb ...
Válóczy Szilvia: Az autóbuszvezető munkájáról
Amikor még alszik a táj
és dunnáját magára húzva
fordul másik felére,
sok helyen egy ember
munkába készülődik
sietve.
Frissen és lelkesen
mosolyog a felkelő
nap ...
Válóczy Szilvia: Te jó vagy!
Te jó vagy,
bárki bármit mond...
Akkor nem ismer.
Soha nem is ismert,
csak látott, de nem érzett,
és nem értett semmit
lényed tiszteletéből.
Én tudok a kincsről,
ami ...
Válóczy Szilvia: Áldott reggeleink
Szeretem a hozzád bújt reggeleken
megélni a még álmos ébredést,
karjaidban megpihenve kinyújtózni
az éjkábult feledést.
Áldottak vagyunk, mert
a nap első sugarai ...
Válóczy Szilvia: Jóság felé
Megváltozott az életem,
mert megváltoztam,
teljességre törekedve
meghatároztam,
hogy bennem szeretet sző
szimfóniákat,
szívem dobja diktálja
ütemét e világnak.
...
Válóczy Szilvia: Nevetés források és hasonlók
Gyermekeim vicces hangokkal
nevetve figyelik egymást,
ki kacag jobban egy-egy őrült
szójátékon,
Zsóm, a bölcs realista,
gyorsan forgó elméjével mosolygón
merül ...
Válóczy Szilvia: Boldog vagyok melletted
Minden napomban Te vagy
az öröm és a boldogság éltető eleme,
Veled hatalmas e világ szeretete,
benned és bennem ég ez a tűz,
napjainkban szerelmet betűz
valóságunk ...
Válóczy Szilvia: Tükörvilág
Te vagy én és én vagyok Te,
bármit teszek veled, magammal teszem.
Legyen bármilyen hitem, vagy elvem,
amit látok magam körül, az él bennem.
Amit látni akarok, ...
Válóczy Szilvia: A Teremtőkhöz
Áldott az ember, mert csodálatos lényébe
Isten költözött.
Vajon tudja az alvó, hogy erejével
mire képes e világ fölött?
alkotni szeretettel tudja mindazt,
mit ...
Válóczy Szilvia: Szelídítő
Apa, emeld fel a fejed,
az élet azt adja,
amit legbelül hordozunk,
gondolva magunkhoz vonzunk.
Legyen áldott a lelked!
Soha semmitől se féljed
a hiányt, vagy mások ...
Válóczy Szilvia: A boldogságot választom
A boldogságot választom Veled
a nyugalmat és feltétlen szeretetet,
amely nem bélyegez, csak elfogad,
és napfényben füröszti lelkemet,
ahogy egyszerű könnyedségében
...
Válóczy Szilvia: Motoron
Gyönyörű egy nyári nap...
Motorunk sebesen halad,
és a szürkén csillogó út
felszabadulást ad.
Szél szeli a testünket,
a tájért él tekintetünk,
szívünkben ...
Válóczy Szilvia: Bodrogon
Lomha sodrú folyó Tiszához siető habjaid közt ölelve engedsz,
hol suhanó hátadon ringó kenukkal kalandvágyó ember evez,
s mily gyöngéje a szívnek e tájvédelmi, ...
Válóczy Szilvia: Egyetlen, jó Fiamnak
Tudd meg egyetlen, jó Fiam,
hogy nagyon büszke vagyok Rád!
Küzdő, bölcs lényed
óvja mások világát.
Még előtted az élet,
s mit tanulni vágysz magadnak,
megkapod, ...
Válóczy Szilvia: Katának
Drága Katánk…
igen termékeny volt a hátunk mögötti idő,
és most, mikor elsodorni látszó káprázatot sző
a sors, mi csak nézünk,
megannyi közös élményt ...
Válóczy Szilvia: Szeretett lényedről
Mint szeretem reám áradó mosolyod,
úgy szeretem ajkaidról a szavakat
és őszinte lényed gyermekiségéből
tiszta, szent ragyogásodat.
Csak jó vesz körbe, ahogy
féltő ...
Válóczy Szilvia: Tükör a bántó elé
Azt hiszed ismersz, de nem.
Láthatatlan utakon kereszteződnek lelkeink,
mégis törvényt tartva sorvadnak el
szépen lassan tetteink.
Te félve utasítasz, én alázkodva ...