(Gáspár Lászlónak...) Csak bízni kellabban az áldatlan állapotban,melyben a szív néha meg-meg szakad.Talán könnyebb, tán elviselhetőbba nyomot hagyott emlékek miatt.Nyers élet ez és annyira rövidapró kis szemvillanás...Látod? Elég egy rossz hely,egy nem várt hibázás...Marad most a hit. Itt…

Lassan estére jár,a horizonton a nap búcsúzik még,és mi őrizzük gyönyörű tüzünkszent melegét.Szerelmes lázaddallassan mögém lépsz,vágyódó testedátkarolva becéz. Magadhoz vonsz,szívedben ott az életem,erődben heves a vágy, szorítmégis gyengéden végtelen. Nem menekülhetek...Rabodként tartasz két…

Tudom, ki vagy. Isten embere! Erős és Igaz.Szolgálod a jót és én megtartom, mit szívem ígért.Erődet, hogy kimérd, melletted állok,mert ma ugyanúgy szeretlek, mint azelőtt.Hol otthonodra lelsz, ott az én hazám is.Ha búzamezőn, hát legyen akként,bálák és bárányok között. Mindegy...Csak boldogságod add…

Magány a tér, hosszú partot mos a tenger,fehér habja múltat követelve lélekbe mer. Mezítelen talpat nyaldos a sós víz vágya,mögötte megszűnt lábnyomok kudarca. A reggel mélája nap fehérségében reng,és odabent a szívben fájva dübörög a csend. Befelé sír a bűnbánás, mellkast szorítva konok,sziklák…

Elindult a vízözön, nem tudja megállítani senki,ahogy lélekben a végzetes csorbulás,amikor valakit elfeledtek szeretni.Csak lángol és lángol a távoli nap sűrű fénye,olyan forró, hogy nem marad meg semmi közelébe.De mit ér lángja, mit a víz elolt?Fekete hamva marad csak, léttelen, ami…

Kietlen agyamban a végtelen esdekel,nincs hely magam elől elmenekülni.A múlt tettek mind istentelen hirdetik hiábavalóságukat.Túl lázas a szó már, több volt a vétség, mint a jóságtúlontúl akart a szív valami mert szabadságot,de az akadályok folyton tanítanak.Menekülni vágy a szívem, messzire,…

Először van a pillanat, mely csak egy kicsit,de magával sodorja harcodat,lelassít, kizökkentve szórja álmodat.Épp csak megérint, aztán tovább engedés rész szint az életed megy tovább,bár gondolatod még néha visszavág.Majd nem hagy a pont,mely egyre csak körbefont,mint valami időspirál,minden egyes…

Hiányod jégben hagyja testemet,halk szólamokkal játszva képzetet.Sajgón lüktet lelkemben a fájdalom,távolságodba zárt a végzet és hagyom. Mondd, a szív így meddig remélhet?Hallgatag valósága halállal miért temet?Hiányod sötétben hagyja a testem,könnyek közt őrizve mégis szeretem. Veresegyház,…

Én nem tudok úgy írni, ahogy elvárják tőlem,túl szabályosan, határozottan vagy szőtten,ahogy sokan tették és teszik.Nekem az írás szabadság, a nagy régmúltakkal nem vetekedik.Saját története néha sír, néha örül,szabálytalan ríme szív mélyéből vetül.Ki mondja meg, hogy egy-egy mívemmiért ad jót, vagy…

Ne sírj, hisz az igazság benned van!Míg más puhán, s hátul gondolattalátölelné végzeted, addig te lelkébe látva lélegzed Istened.Hatalmad szabad és végtelen,mi ártva jő feléd, te várod éberen.Hát, ne sírj, ne sírj, mert a benned élő szikra örökké hevít,és szíved, aki issza, szépségből…

Nézd, mivé vált e világ:vér szagára gyűltéji vadak kicsinylik a tetteket,szemeikből a hatalom váj szemeket,és fösvény a tudatlan és önző,pénzért bármit megtenne ő,csak tehesse, hajthassa vére,mert ez izgalom magába gyűrte,ahogy démoni akaratát...Nézd, eltékozolt már e világ. Veresegyház, 2016.…

Csak egy kis keserédes...Tudhatnám már, hogy minden tévestudat, félre vezeti az utat.Menni jobbra, vagy menni balra,egyet előre és kettőt hátra…Néha visszanézni, volt e jó,vagy csak tévedés?Fáj a szív, ha az ész rájön,tette mégis kevés. Veresegyház, 2016. augusztus 22.

Szürkévé keveredtek a nappalok,színek nélküli világra nyílnak szemeim,csendben hallgatok,mert nincs hajnal, nincs égszín, se buja zöld álmodás,nincsen alkony sem,édes vágyódás,lágy tavon ringó nyugalom,nem... már nem tudhatommiért és hogyan zárt magába a lét,szívemtől a fájdalom elvette…

Vétkeim mind reám omolnak,messzi, messzi félelmek közta gondok felkarolnakés abban a távoli világban,hol megteremtett a lelkem,meghasonlik a jóés széthullt tettek köztelesettenígér még a szó.Könnyre hajlik a vak ítélet,elveszni hívja kitárult szívemet. Hamvasodik máraz elmélyült közöny,nincs több…

"Istenhez" Ha valaha előfordulna velem,hogy szembeszállnék erős akaratoddal,imádkozzon értem az égnagy dörgedelemmel és robajjal,hogy hozzád újra visszataláljak,hogy szívemben a gyengédségutat találjon magának,és megbocsásson a kegyelmes lelked,amiért fájdalomból letettem a keresztet. Vác, 2016.…

Megszűnik a világ körülöttem,mikor szemeidbenújra láthatom az erdő színeit,olyankor szépség ragyogja beIsten rejtett tereit,ahol csak mi ketten létezünk,egymásért formálódik minden léptünk,és magába húz és szabaddá tesz a kegyelem,simogatja lelkünket e végtelen szerelem. Szeretsz és szeretlek…

Jóformán elveszi minden erőmet,míg érted folyamodom.Napfényes jelened akaratod szerint uralés én epedve várom megformált tetteidből,hogy lényeged csak engem szeressen.Igen. Önző vagyok.Mik felett az idő eljárt, céltalan.Ne bíbelődj, csak mert árvaságod így szokta.Merj élni önmagadért,s ha a…

Kicsiny gerlém a túloldalonvillanypózna drótján ülbüszke tartásábólIsten fénye vetülkét szemembelényem magányát rejtvejóságos csendje. Léleknyi figyelme fesztelen követ,látja, érzi minden tettemet,mert nem rejt a függönyablakomon át,hallja ő is az angyalok szavát,a szót, mi oly hallgatagmégis…

Hangol az élet, azt hiszi, nevethet,de vakon követve angyali érzetetszíved örök szabadság, keresztet vetett fénya magas egeken át. Szépséges gyöngyívű képzelet,szavakkal leírni tán nem is lehet,mily forró e vágyakozás,békétől lobogó lázadmosolyban ébredő varázs. Mit hinni mer az Ember,…

Soha ne engedj el!Vigyázz ránk, akár csillagokra az Isten,ki megmutatta, hogy itt lennhogyan szeressünk,egymásért hogyan éljünk. Soha ne engedj el!Tarts erősen karjaidban,hiány ne kérjen jogot magának,s napjainkban legyen helyea reménynek és a vágynak. Soha ne engedj el!Kutass fel, ha…