Őriztem sokatmagamban a képet…Mintha tegnap lett volna…A hosszú kőút felettszáz éves fák összeborulvarejtették az ég magasát,a fény, mégisvidáman szűrődött átaz öreg fatörzseken,hol zöldnekezrével lát mostemlékeimben az éden.Összefonódvabókoltak föld feletta cserjék, a bokrok,a sövénnyé nőttfüves…

Nincs hiány,mikor messze vagylétünk küzd, deegymásnak hagy.Lelkünk jó és összeér,miként összemossa képeinketa végtelen tér. Nincs hiány, hordozol, hordozlak,hisszük, látjuk, ahogyború után, kisüt a napés színesre álmodjukszürke időnk,ragaszkodva óvunk,gyengéden szeretünk. Nincs hiányse benned, se…

Szeretem, ahogy őrzöd szívemben a lángod,ahogy mosolyomban bánatom meglátod,ahogy dühömben megérted szeretetem,hallgatásom mögött szavakkal telt csendem. Szeretem, ahogy bízva bízol és látva látsz,álmos lelkem viseled, míg fáradtan jársz,kitartó türelmed békés és lassú végtelen,óvva óvsz mikor…

Lám, mi elmúlt most sem kímél,néha megfog és kísérhalhatatlan tettekhez...Mondd, miért így és miért ezaz idő, mely szomjas szívedbőlholtig betakar,mindig volt valahogyés most semmi kapar,hátha még ad néki a sorsvalamit abból az eltékozoltlényegből.Miért most mondod? Miért?!Miért kellett, hogy így…

Ajánlás Neisz Gábornak Lüktet, melegszik a mellkasangyalok tenyere érint...Tsss... Hallgass...Hallgass egy szép imát!Meglásd, szemeidben a fénymajd tisztábban látszíneket, képeket,dolgokat, lényeget. Körbefon a lét,ajándékba adta Isten vetületét...Tsss... Hallgass...Hallgass csobogó…

Naplétű Kedvesem,gyöngyselymes lelkedenangyalszárnyú az erő.Szeretve szeretőkarjaid, ha reám simulnakruhám leszel,karcsú testemrőlszínek hullnak,mikor lágy terünkbenvéges végtelentjátssz az idő,és bujasággal szőszépséges melódiákat. Naplétű Kedvesem,Te hozod nékem a nyarat,szivárványodon íveltjó…

Mesebeli édenkertbenlélegzik a föld,avar alatti tavaszbankészülődik a zöld.Készülődik már életre kelnia kopasz fák köztteljességbe érni.Néhol saras mégaz elterült fekete,rókalyukat rejta borostyánnal szőttkastély erdeje,s a ritkított ösvényekmind egymásba érnek,burjánzó teret advaa sétálók…

Már alszol, fáradtságodbacsendes éj honol,lassú lélegzetedből felémmégis fájdalom nyíl,mert mély lelkedből dalodnem vígasztal.Száll, repül, utazik messzitájak felé, talán velem,talán más földiveljátszik szép táncokat,de nem látom, hogyanszalad éjszakánkon áta remény,mi szemeinket nyitjavéges…

Fent a Naszály tetejénmindig süt a nap,ha fúj is, ha esik is, a ragyogásemberi szívből fakad.Magos Pilis alatt,ahogy a Duna kavarog,Vác, Göd és Dunakeszi partjainelsétált lábnyomok...Ott távol a hegytetőnhatalmassá nőtt a tér,a kusza fellegből Istenszakálla néha beleérés a tágas messzeségbena város…

Minden sejtem megnyugszik,ahogy karjaidba zársz,megadom magam,mikor tested leigáz.Fájsz, ha távolságodbaaz idő szakad,de megmosdom a holnapban,hogy teljességed add.Szeretlek... az életünkolyan egyszerű,ha fárasztó is a létegyütt mégis könnyű.Megnyugszom, mikornapunk végénkarjaidba zársz,mert az…

Lehetett volna bárki,ki érti az erdők hangjaités zenéjétől aléltanjárta volna hosszú táncait.Lehetett volna őszinte,vagy zárt létében való,ha áthatotta volnaa magánysűrű haldokló. Lehetett volna vadász,vagy lázadó favágó,kinek kezében a fejsze,gyengéden alkotó.Játszhattak volnakézzel font…

Parthoz közel, mint a tiszta kincs,selymes lágyságábanátlátszik a napfény,tenyér nagyságú bazalt kövek mélyénhűs áradat,körbeszeret mindent, melyhabjai közt őrzi a nyarat.Csobbanó szépséges zene, hatalmas, Istenerejeszívében nyíló hűs lélegzete.Milliónyi és még annyiszor annyiszerelem,a cseppjei…

(egy fényember napjaihoz) Mikor hosszú idő utánújra láttalak, mosolyodköré font a pillanat,és vidámmá tett a jelen,már nem voltál olyan hallgatag.Szemeidben a remény,mint milliónyi hóvirág,kinyílt a lelked,mert rád még annyi minden vár.Várnak a tettek, várnak a helyek,várnak a szavak, az…

Messze még az idő,mikor mosolyt csal az ég arcára a nap, s úgy derül, úgy kékül,mint fiatal tavaszvirágzó sűrűje felett.Most fehér köd üli mega teret.Csend van és némaság...A hideg,lelkembe vág.Mondd, miért szól messzi dallam?Miért szorít a mellkaslevegőtlen, halkan?Feléd vidám víz csobog...Ott,…

Ajánlás Neisz Gábornak Néha az élet megajándékozés hirtelen a sors kormányozhozzád valami csodát.Ahogy nőnek az álmaidmegkapod a változás jogát.Látva okát tetteidneklégy óvatos, és nem csalatkozol.Hunyd le szemeidet!Így haza utazol…Minden egész….Olyan, mintha könnyű lenne,nincs messze ahová mész,a…

Telik a nap,munkába temet a sok irat,de néha, mikor fáradok,magam előtt látom arcodat.Látom, ahogy felém jössz,ahogy egymáshoz érünk,ahogy átölelsz, mikor éppmegérkezünk.Telik a nap,peregnek a képek előttem,a sok dologból ki sem látszomgondjaimba dőlten.De néha, mikor fáradokmagam mellett…

Olyan férfi vagy, kinekálmain keresztül üzen az ég,kinek szívében a szerelem így nem szeretett még,de tetterős vágyain átmindvégig kitartott,szerelmed csendes, nyugodt. Olyan férfi vagy, kibenfele a részed, fele a részem,kit lelkemben a kedv akar egészen,mert lényem általad lélegzik,gyengéd karjaid…

Odafent mindig süt a nap...Ezt ne felejtsd el soha!Bárhogy is volt a múlt,többé ne nézz vissza oda!Ne okold hibáid zúzó fájdalmát,ne tépd fel sebeid száraz varratát.Csak egyszer élsz!Csak itt és csak most…Éld hát meg mindazt, mit megálmodsz!Ne szabd meg lelkednek jövő-jelened,neked ÉLNED…

Aludnom kellene, már fáradt az este,bár szemeimre az álom ránehezedne,de szabad gondolataim mind nálad járnak,szerelmes gyermeke vagy szívem világának.Az én egyetlen, igaz és hű szeretettem,kiben ott lakik a titok, mint másik felemben.Rád vetült lélekszárnyaim álmosan figyelnek,mikor érinted újra…

Hóban játszott jó kedvünkbenezeregy pillanat,nem számoltuk az időtnem is sütött ránk a nap,de merre a szem a tópart felett ellátott,fehér hó kerítettehatalmába a világot. Hócsúszásban hómosoly,havas fákon hóbagoly,hócsatában hószalad,hóemberben hótapad... Könnyű hóban kergetőzöttörömteli…