Lassan alkonyodik,
de még sárga a nap,
juharfák zöldjébe kap
tétova gondolatom.
Talán meghallgatsz,
és elmondhatom:
Mennyire szeretlek!
Eszembe miért jutsz,
miért nem feledlek.
Talán érted is,
mennyire fáj
magányos nappalom,
s a csend, az éjszaka
Nélküled, csak
fakó vánkosom.

Veresegyház, 2009. április 22.