Válóczy Szilvia: Isteni örökség
2023. július 06. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Isteni örökség

Az iskolában nem mondták el neked,hogy szabad az akaratodés amint gondolod, azzá válik mélyről feltörő hangulatod,az érzés, mely hatalmába kerít,minden nap új leckéket tanít. Tanítson hát hinni, sodorjon magávalfátyolszőtte világokon át,képzeleteddel fedezd fel valódi létedgazdagságát.Szüleid ha…

Válóczy Szilvia: Fohász
2022. november 25. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Fohász

Hová tartozom,miért kell itt tennem,mindazt, amit teszek?Ebben a művi világban Istenemvilágosságod nélkül elveszek.Add Uram tékozló lelkembeszerető, éltető fényedet,hadd értsem meg akaratodbanáldott szent lényeged.Látnom kell értelmétboldogító holnapomnak,éreznem kell szabadságátaz elhagyott…

Válóczy Szilvia: A Pilis szívében
2022. november 11. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: A Pilis szívében

Szürke a világ, fakó a messzeség,de az én szívemben Isten fénye ég.Még nem látni jól a ködös légen át,de lassan feltűnik az ég, a tisztaság. Szent fehér ragyog majd a boltozaton,a kékség lehajol a zöld horizontonés felmelegíti a lelket a szikrázó napkönnyű sugara ágak közt végigszalad. Végigfolyik…

Válóczy Szilvia: Ébredés
2021. szeptember 04. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Ébredés

Régi minták ős poránátsütött a felkelő nap szikrázó fénye,lélegzetté tisztulta gondolatok lágy ébersége,szabadság várt a horizonton éledőmég alvó világra,és szeretet szent akarata ragyogottemberek lelkébe szállva.Isten a boldogságát hirdette…A szépet, a hangot,azt, hogy belül én is Isten…

Válóczy Szilvia: Életjáték
2017. június 11. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Életjáték

Ez ilyen.Magunkra maradt hitünkkeléljük túl napjainkat,mert ahogy egyedül születünk,egyedül kell megküzdenünkezernyi vágyainkat, s ha álmainkatelmossa a szakadó eső, vagy sárbatérdepel alázott önérzetünk, fényért kiált bennünk a szabaddá emelő remény.De néha kemény a föld, s térdepünktől véresre…

Válóczy Szilvia: Mementó
2017. február 19. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Mementó

Ha haza utazik a létfeltörő fellegekenhátra hagyva mindennehéz elképzelést,ne sajnáld az időt, mely kevés,hisz a béke már régen révbe ért,s míg könnyeidet számolvaimákat beszélsz,a láthatatlan térből szárnyakféltő suhogása becéz.Emlékezz és ünnepelj,vedd fel a legszebb, fehér ruhádat,haza utazik a…

Válóczy Szilvia: Szárnyaidért
2017. február 19. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Szárnyaidért

Szállj, röpülj galambvidd szívekbe híred,hadd értse meg a szótki alázattal híved. Szárnyaid úgy reptesdmessze hét dombon át,gyémánt szemeivelki lát, érezze csodád. Szikrázzon fényed annakkinek szíve tiszta,érezze a boldog reménythiteddel biztatva. Szállj galamb, röpüljhints békét a világra,hadd…

Válóczy Szilvia: Boldogságodért
2016. augusztus 25. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Boldogságodért

Tudom, ki vagy. Isten embere! Erős és Igaz.Szolgálod a jót és én megtartom, mit szívem ígért.Erődet, hogy kimérd, melletted állok,mert ma ugyanúgy szeretlek, mint azelőtt.Hol otthonodra lelsz, ott az én hazám is.Ha búzamezőn, hát legyen akként,bálák és bárányok között. Mindegy...Csak boldogságod add…

Válóczy Szilvia: Istenlényem
2016. április 02. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Istenlényem

Nem tartozom sehová,szabad vívódásom e létembencsak enyém,nem hordozomemberek cselekedeteit,csak mi bennem megszületik.Istentől örök némaságommenekül, hogyha fáj, s ha boldogság fonja körbe,az halhatatlan örömmel hála mennyek szerint,hisz a Mindenható gyermekéreszeretve tekint.Fényes ragyogásavigyáz…

Válóczy Szilvia: Add meg uram
2016. március 16. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Add meg uram

Csak azt a simogató napfényt,csak azt a nyugalmat add meg uram,mely csak az enyém és nemkell többé a gyötrelemmel osztoznom,mert magamban hordom áldottboldogságodat. Csak azt a tökéletes csendet,csak azt a biztonságot add meg uram,mely nem bánthat soha sem ésszeretve hordoz márvány kőfalak…

Válóczy Szilvia: Erőt adsz
2015. december 15. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Erőt adsz

Ajánlás Neisz Gábornak Erőt adsz, mikor fáradok,erőt, mikor gondjaimbanszavaim ártatlanok,erőd bennem csillagként vetül,fényed elmémben testesül.Jóságod egekből származó,lelkedből lelkembe áradó.Erőd lángoló, féltő, alkotó,nyugalmas rendedből, adó.Erőt adsz, ha felkel a nap,erőt, mikor végül magára…

süti beállítások módosítása