Mily tehetetlenség, mely
nehéz láncokat fűz emberi sorsokra,
ahogy némaság gyolcsa tekeredik
csomóba kötve kezeket a hazugságra.
Mily könnyű volna a lét, ha végre
előre lépnének a holdat érő lábak,
nem görbülne kínja fölé egy öröm sem,
hálát adna mind Isten hatalmának.
...és nem szidná az eget
a magára maradt szó...
Szemek sem néznék hitetlenül,
mit szabadna és mi volna jó.

Veresegyház, 2017. október 24.