Válóczy Szilvia: Empátia
2015. március 14. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Empátia

Nem tehetek arról,
mit Isten nekem adott,
mit lelkem
gondolatok ős porával kapott.
Ha szemeket hagyva
még könnyeket ád a múlt,
szívem érzi, látja azt,
ami másban lehullt.

Nem tehetek arról,
mit az Angyalok szórtak,
két kezükkel
megfáradt lényembe loptak,
önzetlenséget,
mely egész testemben lüktet,
odafigyelést,
amelyet a szív csak küldhet.

Nem tehetek arról,
hogy itt vagyok újra,
gyenge szavaimnak,
másban rejtezik búja.
Ha önfeledt mosolyom
reád száll az égben,
s ha meglátod szemeim
a távoli messzeségben.

Veresegyház, 2007. február 27.

dscf6994.jpg

süti beállítások módosítása