Nem tehetek arról,
mit Isten nekem adott,
mit lelkem
gondolatok ős porával kapott.
Ha szemeket hagyva
még könnyeket ád a múlt,
szívem érzi, látja azt,
ami másban lehullt.
Nem tehetek arról,
mit az Angyalok szórtak,
két kezükkel
megfáradt lényembe loptak,
önzetlenséget,
mely egész testemben lüktet,
odafigyelést,
amelyet a szív csak küldhet.
Nem tehetek arról,
hogy itt vagyok újra,
gyenge szavaimnak,
másban rejtezik búja.
Ha önfeledt mosolyom
reád száll az égben,
s ha meglátod szemeim
a távoli messzeségben.
Veresegyház, 2007. február 27.