Sosem veszítesz el!
Ha gond jő, és én lázadok,
szívem akkor is dobog… Érted…
S tudom, olyankor nem érted,
miért csorog a könny arcomon,
s miért kell
az élet ellen harcolnom,
oly értelmetlenül.
Hisz úgy szeretsz ott belül,
ahogy én Téged!
Ha néha mégis félek,
mert szívembe kétség lépett,
bocsásd meg gyengeségem,
és öleld át elveszett lelkem,
hogy újra és újra érezzem,
benned egész vagyok,
s részedben is ugyanaz maradok
csak Neked…

Veresegyház, 2007. augusztus 9.