Egymásba fon a hajnal,
az álmodott álom tüze
egymáséba hal.
Mosollyá omlik a reggel,
lustaságom minden percében
szerelmed ölel.
Boldogságban jár a nappal,
a létbe hívott távolság
melletted marasztal.
Vágyakba borít az est,
testünk köré izgalmában
korom színt fest.
Bágyadtan karjaimban hálsz,
az éjszaka csendjében
mennyeimben jársz.
Veresegyház, 2009. augusztus 7.
