Az én nagyapáim ősz emberek,
eljárnak felettük a decemberek,
s mikor ismét eljön a nyár,
kezük alatt a munka fordul már.

Szorgos nagyapák, kik semmitől sem félnek,
a bő terméstől sokat remélnek.
Ha az Úr nagy kegyelmet ád nékünk,
édes, nagy szemű szőlőket ehetünk.

Az én nagyapáim okos emberek,
akik, ha kell, jót teremtenek,
és aranyos szívük minden jutalma,
az unokáik dicsérő szava.

Tura, 1995. december