Most újra összegyűjtöm a hajnal cseppjeit,
s ahelyett, hogy innék belőlük,
üvegcsébe zárom bús hatalmukat,
majd arcomra festem őket,
hogy fehér gyöngyökként csússzanak állam szegletéig.
Így talán magam is elhiszem,
hogy tudok még könnyeimmel küszködni
magamra hagyott órákon,
s van, akiért e könnyek sírba szállanak.

Veresegyház, 2005. február 27.