Jártam az idő poros ösvényein,
szabad térben mozogtak csontjaim.
Láttam az átkozott múltam,
s láttam a még átkozottabb jövőm.

Elgondolkodtam azon, mi értelme így…
Fonott karok nélkül, elveszve hagy
a vágyak minden hangjától mentes
elhalkult, kegyetlen őshomály.

Veresegyház, 2005. augusztus 7.