Fázik a reggel…
sápadt testem körül
csend vonaglik.
Már lefolyt az égről az éjszaka…
Fájdalmam ízeit,
könnyezve mossa az eső.
Még várat a nap…
Meddő vágyakozásomba rejtem
megmaradt álmaim.
Illúziókba öntött, csalódott képzelet…
Sárgává érik a hajnal hűvös lehelete,
és lassan színes lesz minden.
Csak szürke árnyam marad önmaga,
míg újra bele nem olvad
az alkony fényeibe.

Veresegyház, 2009. július 16.