Élek…
Alig lebegek a föld felett.
Felejtést szórtak rám
a megbocsátó egek.
Vagyok, fájok,
mint ki még sose fájt,
és álmodássá szőtt napjaimból
eltűnt látomásod vájt
kínzó sebeket.
Józanít az emlékezés:
lettem, voltam,
s most látom,
mennyire kevés.

Veresegyház, 2009. július 27.