Válóczy Szilvia: Lázmagány
2015. április 07. írta: Válóczy Szilvia

Válóczy Szilvia: Lázmagány

Elűzött magától a közöny,
csak csend borult lelkemre,
s úgy szorít, oly mohón,
akár anyját a gyermek.
Vánszorgó kín lépdel
a sápadt falak közt,
de nem eszmél a szív.
Fél tovább reszketni
az összeomlott idők
távoli peremén.

Veresegyház, 2010. január 5.

to_024.jpg

süti beállítások módosítása