A lét más, mint ahogy érzed,
körötted játszanak a csillagok,
s amikor szárnyra kél a gondolat,
melletted senki vagyok.

Csak merjem feltárni azt,
mely igaz, s melytől tart a lélek.
E kifordult világból
aludni sose térek...

Nem mesélem, mit úgy sem hallgatsz,
mert hiúsággal vétkezel,
de bennem a türelem újra és újra
sebeket tép fel.

A lét, csupán az, ahogy éled,
melletted nem ragyognak csillagok
börtönében küzd a boldogság
mert szárnyalni sosem hagyod.

Szárnyaszegett lettem...
A gondolat is fáj
miként hagytam,
hogy többé ne találj.

Veresegyház, 2011. június 21.