Azt hiszed, ismersz!
Nyugtázod minden apró hibám,
csak azt tudnám,
miért jó ez így?!
Akkor vagy nyugodt,
ha tiéd minden akaratod...
S én eközben óvatos léptekben
csak csend vagyok.
Hallgatok...
...egy jobb világért.
Fájni... meddig még?
Érts meg!
Az én szívem nem kő!
Lassan kikezdi az idő
és én nem tehetek semmit.
Minden kezeidben rejlik,
reggeltől reggelig.
Azt hiszed, ismersz,
mert szavam, s tettem érted való,
de minden napom elvesztett jó,
ha valóságodban csak köd vagyok...
Szavam tükröd...
Hát hallgatok...
Veresegyház, 2014. december 27.
