Kék szárnyak íveltek a pávakék ég peremén. Csapásukat elvitte a szél, csak csendben úsztak, ahogy gondolataim a messzi terek felé. Lassan eldobta narancs köntösét a nap, majd csókot dobott felém, ahogy azt minden földi éj előtt. Mosollyal hullámzott a korom sötét, elringatta csillagok ezreit, s a lágy kék fény szemembe szórta a bűvölet színeit.
Veresegyház, 2006.
