Az angyalok nem tudják,
hogy az ember mit érez,
mikor a nyirkos kőhalmok közt
létének bánatát hagyja,
mert kevés ő, túl kevésnek érzi és
nem látja mily csodálatos a hatalma.
Csak könnyezik fáradhatatlanul,
múltba feledkezve tanulja túlélni
mindazt, ami a szívét nyomja,
terheket cipelt fájdalmában,
ami sajgó sebeit annyira uralja.
Az angyalok nem tudják,
hogy az ember szeme vak
és szíve már rég halott,
hogy lelke, az a rongyos és nincstelen
csak véges-végtelen bolyong.

Tura, 2016. november 12.