Szabadnak érzem magam,
szívem vészesen dobog,
megcsendül szavam,
és lelkem felragyog:
„Szabad vagyok!”
Olyan, mint a madár,
mely messzi tájakra száll,
vagy mint a napsugár,
melynek fénye ránk talál.
De ez édes érzés csak álom,
nem az én valóságom.
Másoktól függ szabadságom.
Életem, könnyű rabságom…

Tura, 1996. január